Utolszor Otthon

"Ismét vivé őt az ördög egy igen
magas hegyre, és megmutatá néki a
világ minden országát és azok 
dicsőségét"

                           Márk 4,8 (Károli Gáspár fordítása)


"Az otthon ott van ahol megállunk."
Régen mindig szerettem volna hinni ebben a szövegben, nagy utazónak tartom magam (persze csak jellemben, hisz nem utazom sokat). De azért mégis van benne valami, mert amikor egyetemista voltam, egy pár hónap után a kolira is otthonként tudtam tekinteni. Sőt volt, hogy azt mondtam, "haza megyek" amikor Pest felé tartottam.
Most úgy érzem, hogy az otthon ott van, ahol a Család, így ez nem is helyszínhez, inkább személyekhez kötődik. Pont ezért bízom benne, hogy ahogy a koliban is, talán külföldön is lesz egy kis baráti család, ami megadja az érzést.
Tegnap úgy döntöttem gyakorlom picit az angolt, meg a Miami érzést. Megnéztem egymás után a Bad Boys 1-2-t. Hát nem kellett volna. XD Mostantól csak töltött stukkerrel lépek ki a szállodából. Ami nehéz lesz mert az öngyújtóm a legbrutálisabb fegyverem. :D

Már régóta vártam ezt az utolsó vonatutat Pestre, hamarosan itt az idő. Lerovom még az utolsó köröket, és búcsúkat, aztán irány a nagy világ. Sokaknak mondtam már, hogy a fáradtságomnak legfőbb oka, hogy túl sok maszkot vettem fel az utóbbi évek során. Sok mindent meg kell tanulnom, és le kell tisztáznom magamban, és itt a lehetőség, hogy a valódi oldalamról mutatkozzak be. Frissítő lesz. Ez kicsit most talán az első zarándok utam is. :)


A következő bejegyzést már kintről írom!

Adios! 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Bábel Tornya

Start

Pirates Code